A f�ny kib�jt az �rnyk�b�l, apr� kezeivel markolta a semmit, keresett valamit, amibe belekapaszkodhat, �s valamit ami felh�zza, fel, ki a s�t�tb�l, oda ahol csupa f�ny �l, ahol maga a f�nyess�g is �l...Nem tal�lt semmit, nem b�rta tov�bb...Leh�zt�k, fogt�k, nem b�rta...elkezdett s�llyedni...M�g pr�b�lkozott, k�ts�gbeesetten, de csak a semmi volt...a f�ny lassan cs�szott, lassan veszett bele �jra az �rny�kba, a s�t�t k�rbe�lelte, nem volt ki�t...les�llyedt lassan, n�zte mint hagyja el a rem�ny...A s�t�ts�g er�sen tartotta, egyed�l ki nem szabadulhatott...kellett volna valami...�jra az �rny�kba ker�lt, hogy azt�n soha ne jusson ki t�bb�..A f�ny els�t�t�lt, s�t�t lett...elveszett �s az �rny�k r�sz�v� v�lt...R�sz�v� v�lt, ki nem szakadhatott.Mert nem volt ott semmi, csak a semmi pr�b�lta �t felh�zni!A vil�goss�gnak nem volt sz�ks�ge t�bb f�nyre, t�bb f�ny nem kellett nekik...de az �rny�k?Neki kellett, a s�t�ts�g mindig lehet s�t�tebb.Kellett Neki, leh�zta, s a f�ny beleolvadt a s�t�ts�gbe...Halv�nyan pisl�kol� fellobban� l�ngjai eml�keztetnek m�r csak a f�nyre...De lassan az is elt�nik...�s �gy lesz az �rnyk� teljes...a f�ny elveszik...nemsok�ra elveszem, de ha lenne valami, ami felh�zna, nem seg�tene m�r...t�l k�s�...elk�sett...A f�nynek m�r csak a semmi maradt...